Mennyit Vonnak Le A Bruttó Bérből, Nyugdíjasok Európában – Kiszámoló – Egy Blog A Pénzügyekről
Jenő ajánlott egy angol nyelvű cikket az európai nyugdíjasokról, amiben bár új megállapítások, vagy látások nincsenek, mégis érdemes elolvasni. Egyrészt a cikk kitér arra, hogy Görögország gazdasági összeomlása miatt négy év alatt a nyugdíjak összege az eredeti összeg 48%-ára zuhantak (bár még mindig 700 euró az átlagnyugdíj, viszont 648 euró a szegénységi küszöb) és a nevetséges nyugdíjkorhatárt felemelték 67 évre, illetve az ország hitelezői azt akarják, hogy bevezessék a nullszaldós nyugdíjrendszert, ami azt jelenti, hogy a kormány minden évben csak annyit tud szétosztani nyugdíjra, amennyit abban az évben ilyen címen beszed az adófizetőktől. Ez előrevetíti, hogy további hatalmas zuhanás várható a havi nyugdíj összegében. (Egyébként ilyen rendszer már több országban működik és előbb-utóbb mindenhol kénytelenek lesznek bevezetni, ami viszont magával fogja hozni, hogy a demográfiai válság kiteljesedésével a nyugdíjak összege visszakerül oda, ahonnan elindult 90 éve: szó szerint csak az éhenhalás ellen fog megoldást kínálni.
Karaoke
Egy kis nyugdíj-történelem ebben a cikkben. ) Utána a cikk azt taglalja, hogy minden európai országban a politikai pártok a nyugdíjasok fogságába kerültek, mert egyrészt a lakosság negyede 65 év feletti, másrészt a nyugdíjasok sokkal aktívabbak politikailag, mint az átlagemberek. Ezért egyetlen politikai erő sem teheti meg, hogy ne keresse a kegyeiket, ami viszont rengetegbe kerül az adófizetőknek és egyre jobban megterheli az országok költségvetését. (Külön probléma, hogy kevés nyugdíjast foglalkoztat a jövő, már nem nagyon érdekli őket, mi lesz az országgal 25 év múlva, ha erőn felül költ az állam mondjuk a nyugdíjakra. ) A több évtizedes kegy-keresés és ennek következtében az egyre több privilégium és juttatás miatt ma egy átlagos európai nyugdíjas jobban él, mint egy átlagos munkás, miközben közöttük a legkisebb a veszélye az elszegényedésnek. Ez nem volt mindig így, a hatvanas években még a társadalom legszegényebb 25%-a között voltak a nyugdíjasok, most a felső 40%-ban vannak. Az európai országok a GDP 15%-át költik a nyugdíjasaikra és csak 7%-ot az oktatásra és a családtámogatásra.
MUNKARUHAKÖZPONT (munkaruhak) on Pinterest
Ha az európai országok el akarják kerülni a katasztrófát, már most el kellene átalakítani a nyugdíjrendszert, lényegesen megnyirbálva a mostani nyugdíj-juttatásokat és privilégiumokat és fenntartható pályára kellene állítani a nyugdíjkasszákat. Ehhez azonban meg kellene törni a nyugdíjas szavazók befolyását a politikára és a politikusokra, ami viszont sok érdekes kérdést felvet, hogyan lehetne ezt csinálni. (A cikk példának hozza a Brexitet: míg a fiatalok elenyésző része akarta elhagyni az Uniót, a 65 év felettiek 85%-a a kilépésre szavazott, így azok döntötték el Nagy-Britannia jövőjét, akik már ezt a jövőt meg sem fogják élni. ) Csak a cikk fő mondanivalóját ragadtam ki, akit érdekel a téma, olvassa el az eredeti cikket is (és ha ráér, az ott belinkelt cikkeket is. ) Köszönjük Jenőnek a cikkajánlást
A kormány valahol huszonöt- és harmincötmillió forint között állapíthatja meg a munkáltatói tb-járulék-plafont, de a legnagyobb esélye annak van, hogy ez a határ az intervallum közepe táján lesz. A döntést hamarosan egy költségvetési módosító indítvány benyújtásával hozhatják nyilvánosságra. Jelenleg Magyarországon csak egyfajta járulékplafon van, a munkavállalói nyugdíjbiztosítási járulékra van érvényben egy felső korlát. A bruttó bérből idén 9, 5 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot vonnak le, de akármilyen sokat is keres egy alkalmazott, éves szinten maximum csak hét és fél millió forint után kell egyéni nyugdíjjárulékot fizetnie, ha valaki ennél többet keres, akkor is csak a 7, 5 millió forint 9, 5 százalékát vonják le tőle. (Egészen pontosan a járulékplafon napra van meghatározva, idén ez 20 440 forint, ezt felszorova 365 nappal adódik a csaknem évi 7, 5 millió forintos egyéni járulékplafon. Jövőre napi 21 100 forintra, vagyis évi 7, 7 millióra nő a plafon. ) Az üzleti szféra évek óta szorgalmazza, hogy a kormány állapítson meg felső határt a munkáltató által fizetendő tb-járulékra is, mondván, több környező országban van ilyen, és hiánya versenyhátrányt okoz nekünk.
- Mennyit vonnak le a bruttó bérből la
- Farkasházi réka és a tintanyúl
- Mol bubi állomások
- Mennyit vonnak le a bruttó bérből remix
Az új kabinet elhatározta, hogy felállít egy tb-járulék-plafont is, az adócsomagban utalt is rá, hogy a mindenkori költségvetési törvény határozza meg a pontos mértéket. A parlamentnek benyújtott büdzsétervből azonban hiányzik ez a rész, de a kormány hamarosan pótolja a mulasztást, és egy módosító indítvány keretében zárja le a kérdést. Úgy értesültünk, hogy valahol huszonöt- és harmincötmillió forint között lehet ez a felső határ éves szinten, de a legnagyobb esélye annak a verziónak van, amely a sáv közepe táján javasolja felállítani ezt a limitet. A huszonöt–harmincötmilliós jövedelmi határ első blikkre soknak tűnik, kevesen keresnek ennyi pénzt Magyarországon. Mégis érdemi könnyítést jelent majd a tb-járulék-plafon a cégeknek, hiszen ők takarítják meg az igen jól kereső, vezető beosztású alkalmazottak után fizetendő 27 százalékos járulékteher plafon feletti jövedelemre eső részét. Információink szerint huszonöt–negyvenmilliárd forintról mondana le a költségvetés, vagyis ennyit megspórolnának a vállalatok.
Tantaki oktatóprogramok 2 липня о 03:25 Nyári Gyakorlóprogramokkal Öröm a Tanulás! Ha szeretnéd, hogy az... édes semmittevés és a nyaralás között gyermeked hasznosan töltse az idejét, akkor a nyári gyakorlóprogramokat ajánlom. Bővebb információért katt ide: /nyarigyakorl… Показати більше...